Angyali segítség,aura elemzés,egészséges életmód-lélektani tanácsadás!

Higgy az angyalokban,hogy segíteni tudjanak!Tanuld meg értelmezni a jeleket,és élj pozitívan!

Történet,érdekesség a médiumi segítségnyújtásról :

Nyolc év után bíróság előtt a rém

Megkezdődött az évszázad pere Belgiumban

Nyolcéves nyomozati időszak után a héten megkezdődött Marc Dutroux belga sorozatgyilkos pere, akit hat, 8 és 19 év közötti fiatalkorú lány elrablásával, fogva tartásával és megerőszakolásával, valamint közülük négynek a meggyilkolásával vádolnak. Az évszázad perének titulált, évek óta húzódó, újra és újra elnapolt pert nagy érdeklődés kíséri a média részéről, azonban az áldozatok szülei – de szinte a teljes belga közvélemény is – az évek során kiábrándultak a belga rendőrség és igazságszolgáltatás "teljesítménye" láttán, és nem fűznek nagy reményt ahhoz, hogy a per során a tényleges bűnösök kiléte kiderül, vagy hogy valami is kitisztul abból a ködösítésből, ami az ügyet a kezdetek óta körülveszi.

 

 

 

Marc Dutroux

Marc Dutroux 1956. november 6-án született Brüsszelben egy ötgyermekes család legidősebb sarjaként. Egymással is rossz viszonyban lévő tanár szülei gyakran verték őt is és testvéreit is. Mikor a szülők 1971-ben elváltak, Dutroux maga mögött hagyta a szülői házat.
"Vándormadár" életformája következtében homoszexuális prostituált lett. A következő évek során megnősült, ebből a házasságából két fia született. Különböző nőügyei, valamint feleségével szemben tanúsított erőszakos magatartása miatt házassága a nyolcvanas évek elején felbomlott. Később feleségül vette egyik korábbi szeretőjét, Michelle Martint, majd tőle is elvált. (Martin most vele együtt ül a vádlottak padján.) Az igazságszolgáltatással először 1979-ben került szembe lopás, rablás, kábítószer- és lopottautó-kereskedelem miatt. A hivatalosan munkanélküli-segélyből élő Dutroux a nyolcvanas évek elején legalább hét házat vásárolt Brüsszelben és környékén, ezekben tartotta fogva a lányokat. Pedofíliával kapcsolatos bűnügyei 1986-ban kezdődtek.

Forrás:

www.hetek.hu

 -

----> és a további bizonyíték:

 

Az egyház és a megszálló Sátán
Az ördögi megszállottság eszméje és gyakorlata még korunkban is eleven a hivatalos és népi vallásosságban egyaránt, emellett egyházi forrásai, középkori múltja is jól ismert (bár e tekintetben némi aránytalanság van, ugyanis a felhasznált források szinte csakis a nyugati kereszténységről nyújtanak információt).

Már a kora középkori teológia fontos tétele, hogy a Sátánnak hatalma van az ember testébe hatolni, ezzel őt uralma alá hajtani, és testi funkcióit elrontani, tehát beteggé tenni őt. Ez mai napig változatlan a hivatalos álláspontokban, csak kissé áttolódott a hangsúly a fizikai bántalmakról az uralom alá vetésre. A testbe hatolás mellett megkülönböztették a kívülről támadást, a possessio mellett tehát az obsessiót, vagy circumpossessiót. Reálisan, konkrétan (akár többedmagával) a testbe hatoló démonról volt szó, amely fizikai tüneteket és betegségeket okozott. Rendszeres démontanok határozták meg a démonok kategóriáit, testben elfoglalt helyüket (a lélekbe úgymond nem hatol az ördög, csak a test valamely szervébe). A késő középkorig elmosódott a határ a természetes és természetfeletti (megszállottság okozta) betegségokok között; a 12. században megszaporodó adatokból azonban már (a női megszállottak számának növekedése mellett) a jellegzetesen démonikusnak tartott betegségek sorát lehet kiolvasni: lelki betegségek, epilepszia, őrültség, depresszió, holdkórosság, hisztéria. Mivel nemcsak a démon, hanem az istenség, isteni szellem is beléphet a testbe (isteni megszállottság), a szent és ördögi szellem közti határ nem volt éles - az orvosi traktátusok és démontani kézikönyvek fontos pontja volt a fiziológiai modell megrajzolása mellett a szellem mibenlétének meghatározása: milyen jegyek alapján lehet megkülönböztetni, hogy vajon démoni vagy isteni megszállóról van-e szó. Ezek a démontanok szaporodnak a megszállottság-esetek gyakorisági görbéjének emelkedésével párhuzamosan, egészen a 16-17. század minden eddigi mértéket felülmúló megszállottság járványaiig. A késő középkorban, kora újkorban alakul ki az ördögi megszállottság új fogalma: ez most már nemcsak fizikai ártás, testi-lelki betegség, hanem ördögi csalafintaság, csalárdság, megtévesztés is: tehát ördögi kísértés, azaz circumpossessio. Azt a - Közép- és Kelet-Európa népi démonképzeteiből nagyon ismerős - gondolatot, hogy a megszálló ördög szexuális kapcsolatot is létesít áldozatával, elveszi a nők szüzességét, a 13. századtól követhetjük nyomon. A megszállottságnak (és ördögűzésnek) a legfontosabb ideológiai kereteit és kulturális modelljét - mint Stuart Clark meggyőző eszmefuttatásából kiderül - az eszkatológia jelentette a kora újkorban: a démonizmus minden formájával együtt ez is az eszkatologikus történelem része, a Sátán világvégi fenyegetése bűneinkért.

Az egyházi nézetek elvileg már megkülönbözették - mint Midelfort írja -, a 16. századra a boszorkányságot és az ördögi megszállottságot: boszorkány eszerint az, aki szövetségre lépett az ördöggel, ördögi megszállott pedig az, aki passzívan tűri az ördög támadásait. Ugyanekkor azonban megjelent az ördög által megszállottak egyenlősítése is a boszorkánnyal (= ördöggel szövetséget kötött személy), és ez a megszállottság (és ördögűzés) látványos eseteit eredményezte a boszorkányüldözés keretein belül. A 15. század végétől a 16. század közepéig boszorkányüldözéshez hasonló járványról beszélhetünk Nyugat-Európában; Közép- és Nyugat-Európa több területén szinte eggyé váltak a megszállottság-ügyek, egyházi vádak és ítéletek a boszorkányság és boszorkányüldözés történetével. Elég itt a híres francia, louviers-i, loudon-i esetekre, vagy a nagy salemi perre utalni, ahol az ördögi megszállottság - amit "alulról" is, "fölülről" is így értelmeztek - a boszorkányság rendszerén belül központi szerepet játszott. A 16-17. század folyamán a megszállottság kulturális idiómáját kiterjesztik sok mindenre, amit a teológia nem engedett másképp érvényesülni. Vallási ellentétek, közösségi vagy szexuális feszültségek stb. kivetítődésének a tanúi vagyunk, mint Moshe Sluhovsky részletesen leírja a megszállottság negatív/ördögi konnotációjának időbeli fejlődését. James Sharpe kora újkori angliai körképéből is kiderül, hogy a 16. században mennyire a köztudatban vannak már a megszállottság kulturális mintái, mind polgári, mind paraszti körökben; mennyiféle kisközösségi probléma megoldására - egyebek mellett például a fiatalok normaellenes viselkedésének kanalizálására - alkalmazható; és milyen fontos indukáló tényezője a boszorkányságnak, a kutatásban közismert szomszédsági konfliktusok mellett. Stuart Clark ugyancsak azt hangsúlyozza, mennyire közönséges lett a 17. századra Nyugat-Európában az ördög általi megszállottság; a boszorkánysággal összefonódva egy sor mindennapi csapás, rendellenesség magyarázatául szolgálhatott. Közép- és Nyugat-Európa protestáns népességénél sem szűnik meg a szerepe, legfeljebb - a látványos katolikus rituálé előbb-utóbb betiltatván - másfajta kezelést (például ima, böjt, virrasztás) kapnak a megszállottak a protestáns papoktól.

Mindez nagy hatással volt a boszorkányság népi rendszerére is, legalábbis Közép- és Nyugat-Európában. Többen érintették a fent említett történészek közül a demonológiai megszállottságeszmék és az egyházi exorcizmus népi mentalitásra, néphitre tett hatásának kérdését, de kevesen végeztek - nyilván forrásanyag hiányában - konkrét elemzéseket. Julio Caro Batuja például a spanyol boszorkányság történeti áttekintése során adja meg - amikor forrása van rá - az üldözés kereteiben felbukkanó boszorkányság hivatalos esetei mellett a "népi" változatokat - sőt a későbbi folklór-megfeleléseket. Közép-Kelet-Európában bőviben vagyunk a boszorkányüldözés publikussá tett forrásanyagának; itt a boszorkányperek kora óta a mai napig nyomon követhető akár a boszorkányváddal illetett közönséges személyek, akár a falusi mágia, jóslás specialistáinak "megszállottként" való számontartása, vagy egyenesen ördögi megszállottsággal való vádolása. Tegyük rögtön hozzá: a magyar adatok nem mutatják a jelenséget túl gyakorinak, például a "közönséges" boszorkányság, a maleficium-vád mellett.

Ami a megszállottság konkrét tüneteit illeti, a kora újkori traktátusok fényében ezek leglényegesebbjei: az ördög elveszi a megszállott normális gondolatait, a külsejét, az megvadul, ordít, állatként viselkedik, kirohan a vadonba, vagy öngyilkossági rohamok törnek rá, görcsökben fetreng, eltorzul a teste, fél a szent dolgoktól, szent nevektől, szentelményektől. Olyan "pozitívumokat" is feltüntetnek a manuálok az ördögi megszállottság Sátántól nyert jegyei között, mint a különleges testi erő, a nyelveken szólás, okkult (látó, jósló) képességek. A kézikönyvekben talán kevésbé számon tartott, de ugyancsak kulcstünete a megszállottságnak, mint alább még látni fogjuk, a felemelkedés, lebegés, vagyis a köztudat által elsősorban a szenteknek tulajdonított levitáció.

A 16-17. századi manuálok, valamint a ma is érvényes, 1614-ben kelt Rituale Romanum előírásai figyelmeztetnek, hogy a megszállottság lelki, viselkedésbeli tünetei nem tévesztendők össze a hisztéria, tudathasadás, epilepszia, depresszió eseteivel - tehát mindazzal, amit a középkorban megszállottságként értelmeztek. (Megfordítva a dolgot, ez valószínűleg azt jelenti, hogy - a megkülönböztetés ellenére - most is elsősorban ugyanazon bajokból vagy legalábbis hasonló tünetekből következtetnek ördögi megszállottságra, mint a középkorban.) Említsük meg itt, hogy a Samorjai-féle 1636-os lőcsei evangélikus ördögűző rendtartás szinte ugyane dolgokat írja le a megszállottság jeleiként (azzal együtt, hogy figyelmeztet a melancholiától, vagyis a mai értelmezés szerinti depressziótól való megkülönböztetésre): idegen nyelveken érteni, távoli, titkos dolgokat tudni, "embernek ideje és állapota fölött való nagy erőt mutatni", nem imádkozni, káromkodni. Keveset tudunk e traktátusok népi mentalitásra, néphitre tett hatásának útjáról-módjáról, de Szacsvay Éva megfigyelése szerint éppen a lőcsei ördögűző könyv erősen befolyásolta a 17-18. századi protestáns prédikációk ördögmotivikáját is, és ennek nem elhanyagolható szerepe lehet a népi megszállottság-képzetekben. (Egyébként a hivatalos protestáns álláspontok csak fokozatosan lettek a katolikusnál szigorúbbak és elhárítóbbak az ördögi megszállás és ördögűzés vonatkozásában.) Ez csak egy ismert példa a sok közül, bizonyára mindenhol Európában fontos volt az ördögűző manuálok, traktátusok, röplapok - és az ezek eszméit közvetítő prédikációk - hatása a népi ördögképzetekre és a laikus ördögűző gyakorlatra, nyugat-európai kutatások szerint főleg a 17. század végétől. Később a kegyességi irodalom, vallásos ponyva, pamfletek, "wonder-books" szerepe lehetett igen nagy. Ezt több helyről - például Észak-Németországból - konkrét vizsgálatok alapján tudjuk, másutt csak az írott egyházi források egységesítő hatásának végeredményét ismerjük: például a sok hasonló megszállottság-motívumot észleljük térben távoli népek folklórjában. A traktátusok nemcsak a megszállottság tüneteinek felismeréséhez szolgáltak útmutatással, hanem mint kegyes olvasmányok terjesztették is a jelentősebb megszállottság- és ördögűzés-esetek hírét. A hírhedt salemi boszorkányok peréről szóló információk például roppant gyorsan eljutottak a tengeren túlról Európának legalábbis nyugati felébe. E kérdésekre vonatkozó kelet-európai kutatásról nem tudok, de lehet tudni egynémely ortodox kolostorban fellelhető gazdag anyagáról a kéziratos és nyomtatott varázskönyveknek, receptkönyveknek, ördögűző könyveknek; ilyeneket még ma is terjesztenek kegyes olvasmányul. A kolostorok ördögikonográfiájának és általában a képeknek a fontossága is nagy volt Európa pravoszláv területein, az orosz lubki  ilyetén szerepére például Linda Ivanits hívta fel legutóbb a figyelmet. Mivel ezeken a vásári metszeteken az ördögábrázolások nagyon népszerűek voltak, fontos szerepük kellett hogy legyen az egyházi ördögideológia közvetítésében. ...
Idézet:
Studia Ethnologica Hungarica I.
L'Harmattan-PTE Néprajz Tanszék
2001

 

 

Az amúgy álmos belga kisváros, Arlon a világ közvéleménye figyelmének a középpontjába került a héten. Mintegy 250 médium több mint 1300 újságírója és riportere, közel 200 fotósa és kamerása özönlötte el a városka utcáit, hogy tudósíthassanak a belga sorozatgyilkos peréről. Nemcsak a hat elrabolt, megerőszakolt és közülük négy megölt kislány sorsának borzalmas részletei sokkolták a közvéleményt, hanem az a hanyagság és inkompetencia is, amellyel a rendőrség és az ügyészség a történteket kezelte, valamint azok az események, amelyek felvethetik a gyanút, hogy nem egy magányos rém ül a vádlottak padján, hanem olyan valaki, aki "csak egy kis csavar volt egy nagy gépezetben": aki megrendelésre szállította a lányokat egy olyan pedofil kör számára, amelynek magas rangú politikusok és üzletemberek is tagjai voltak.
A botrány 1996 augusztusában robbant ki, amikor egy polgári bejelentést követően Marc Dutroux házának pincéjében megtalálták a hónapokkal korábban elrabolt 12 éves Sabine Dardenne-t és az akkor alig egy hete eltűnt 14 éves Laetitia Delhezt. Emellett több mint háromszáz pedofil pornókazettát is találtak a házban. Az ügy miatt letartóztatott Dutroux vallomása alapján a rendőrség megtalálta négy korábban eltűnt lány holttestét is. Ekkor kerültek elő az egy évvel korábban eltűnt két nyolcéves kislány, a halálra éheztetett Melissa Russo és Julie Lejeune földi maradványai, valamint a 17 éves An Marchal és barátnője, a 19 éves Eefje Lambercks holtteste, akik szintén egy évvel korábban tűntek el nyomtalanul egy Ostende melletti kempingből. Őket élve temették el.
Dutroux-nak nem ez volt az első ügye a rendőrséggel, ugyanis már 1989-ben 13 év börtönbüntetést kapott öt kislány elrablásáért és megerőszakolásáért, de három évvel később feltételesen szabadlábra helyezték, mondván, hogy "magatartása nem jelent veszélyt a társadalomra". Amikor minderre fény derült, felmerült annak gyanúja, hogy súlyos rendőrségi mulasztások történtek az üggyel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a kilencvenes évek elején több polgári bejelentés érkezett a rendőrséghez Dutroux viselkedésével kapcsolatban – nevezetesen, hogy pénzt kínál ismerőseinek fiatal lányok leszállításáért, és egy betonbunkert épít háza pincéjében, de még saját anyja is levélben fordult a rendőri szervekhez fia gyanús viselkedése miatt – a rendőrség mégsem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében, nem helyezte felügyelet alá Dutroux-t. Mikor 1995 őszén végre mégis kivonultak a rendőrök Dutroux házához, egy gyors házkutatás után távoztak, anélkül, hogy megtalálták volna a ház pincéjében fogva tartott két nyolcéves, még életben lévő kislányt – annak ellenére, hogy az egyik rendőrtiszt hallotta is a lányok kiabálását, de mivel Dutroux azt mondta, hogy a ház mögötti játszótérről szűrődnek be a zajok, nem foglalkozott vele. A lányok később éhen haltak, míg Dutroux egy másik ügyben (autólopás miatt) rá kirótt börtönbüntetését töltötte.
Az üggyel foglalkozó első vizsgálóbírót időközben összeférhetetlenség miatt menesztették állásából, miután részt vett az eltűnt gyermekek családjainak megsegítésére rendezett jótékonysági vacsorán, az érintett szülők társaságában. Connerotte bíró távozása óta semmilyen lényegi új bizonyítékkal nem sikerült a vádiratot kibővíteni. A nyomozásra felállított speciális nyomozócsoportot feloszlatták. Az akkori egyik koronatanút, Regina Loufot hivatalból őrültnek, vallomását pedig hazugságnak nyilvánították. Az elkövetkező időszakban számos, az üggyel foglalkozó ügyész, rendőrtiszt és tanú követett el öngyilkosságot vagy halt meg gyanús körülmények között. Bizonyítékok tűntek el, többek között a Dutroux házában összegyűjtött mintegy 5000 hajminta DNS-vizsgálatának eredményei, valamint a kislányok holttesteinek boncolási jegyzőkönyvei is, melyek révén pedig kideríthető lett volna, hogy jártak-e idegenek Dutroux házában vagy sem.
Az események hatására 1996 őszén mintegy háromszázezer ember vonult Brüsszel utcáira, tiltakozva a hatóságok hanyagsága és hozzá nem értése ellen, és az ügy teljes feltárását, valamint az illetékesek felelősségre vonását követelve. A második világháború óta a legnagyobb békés demonstráció, a résztvevőknek az áldozatok ártatlanságát jelképező fehér öltözete miatt Fehér Menetnek nevezett néma felvonulás alapjaiban rázta meg a belga intézményrendszert, és a népharagtól megrettent kormány ígéretet tett rá, hogy alkotmányi szinten fogják biztosítani a bíróságok politikai függetlenségét, és szigorítják a szexuális bűncselekményekért kirótt büntetéseket. Ám az ígéretből nem lett semmi.
A rendőrség becsületén újabb szégyenfolt esett 1998-ban, amikor Dutroux az őt őrző őrt leütve több órára megszökött, és beletekintett a tárgyalására készített vádanyagba. 
A történtek hatására a belügy- és az igazságügyi miniszter, valamint az országos rendőrkapitány lemondtak.
A pert az évek során különböző okok miatt több alkalommal is elhalasztották, többek között a Dutroux által emlegetett pedofil hálózat utáni nyomozás vett ennyi időt igénybe. A hivatalos közlemény szerint azonban ez nem vezetett eredményre.
A héten kezdődött perben Dutroux-val együtt még hárman ülnek a vádlottak padján: volt felesége, bűnsegédje, és egy éjszakai szórakozóhelyet üzemeltető üzletember, Michel Nihoul – aki feltehetően az összekötő volt Dutroux és a hálózat között, és aki egy korábbi vallomása szerint rendszeresen szervezett pedofil orgiákat, amelyen magas rangú kormányhivatalnokok, rendőrtisztek és európai bizottsági tagok vettek részt rendszeresen. A Milosevics jugoszláv elnök hágai perénél is nagyobb médiavisszhangot kiváltó, mintegy négy és fél millió euró költségvetésű per első napja az esküdtek kiválogatásával telt a több mint háromszáz rendőr által biztosított bírósági épületben, a második napot a négyszázezer oldalt meghaladó terjedelmű vádanyag összefoglaló ismertetése töltötte ki, Dutroux első nyilvános vallomására pedig szerdán került sor. 
A golyóálló üvegfal mögött védekező Dutroux vallomásában továbbra is azt a korábbi álláspontját képviseli, miszerint ő nem magányos bűnöző, hanem egy olyan pedofil szervezet frontembere volt, amely magas rangú politikusok és üzletemberek számára szállított lányokat, ezért "azok, akik azt gondolják, hogy ő áll az ügy középpontjában, tévednek". Dutroux azzal vádolja a belga rendőrséget és bíróságot, hogy nem hajlandók nyomozni azon a szálon, amit ő adott meg nekik; a hivatalos válasz erre az, hogy nincs értelme olyan után nyomozni, amiről tudható, hogy nem létezik. Bűnösségét tekintve beismeri a négy idősebb lány elrablásában játszott szerepét, amit "megrendelésre" tett, azonban a gyilkosságokban ártatlannak vallja magát, főleg a két kislány tekintetében. Állítása szerint nem tudja, hogy a kislányok hogyan kerültek a házába, azok halálát tragikusnak tartja, amelyért volt feleségét és bűnsegédjét teszi felelőssé, akik hagyták őket éhen halni, amíg ő börtönben ült. 
A következő hónapok során mintegy 500 tanú vallomását fogja meghallgatni a bíróság. 
A fiatal áldozatok szülei közül azonban többen úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tárgyalásokon, mivel már nem tudnak a nyomozókban bízni, és nem hisznek abban, hogy a hatóságok tényleg ki akarják deríteni az igazságot. Mindez igen kellemetlen helyzetbe hozta a hatóságokat, mivel csak tovább erősíti a gyanút, hogy a hivatalnokok szándékosan akadályozták a nyomozást, és minden olyan tény feltárását, amely magas rangú személyiségek esetleges érintettségét tisztázhatta volna.
Dutroux egyik életben maradt áldozata, a most 20 éves Leatitia Delhez azóta sem tud beszélni a történtekről, arra sem tudta rászánni magát, hogy vallomást tegyen a bíróságon. A most 18 éves Sabine Dardenne azonban úgy döntött, hogy a borzalmas események óta először kilép a nyilvánosság elé. Exkluzív interjújában elmondta, hogy újra és újra elolvassa akkor írt leveleit és naplóját azért, hogy felkészítse magát arra, hogy a tárgyalást végigcsinálja. "Nyolc éve erre a napra várok. A szemébe akarok nézni, és megmondani neki, hogy élek. De fizetnie kell. Azt akarom, hogy soha többet ne jöhessen ki a börtönből – mondta. – Aztán mindent elfelejteni" – tette hozzá.

IDÉZET:

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 15
Heti: 138
Havi: 386
Össz.: 90 036

Látogatottság növelés
Oldal: Egy történet - médiumok
Angyali segítség,aura elemzés,egészséges életmód-lélektani tanácsadás! - © 2008 - 2018 - angyalisegitseg.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: angyalsegitseg - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »